Amikor először láttam rackmount diszkdobozt, rögtön feltűnt, hogy nem jól gazdálkodnak a gyártók a hellyel.
Aki csak a "körön belül" tud gondolkodni, két dimenzióval számolhat: magasság és szélesség. Ez a 19"-es rackeknél valójában egy dimenzió, hiszen a szélesség adott -19 hüvelyk-.

A fent említett első diszkdoboznál (amely egy Sun D1000 volt) ez azt jelentette, hogy 4RU magas volt, és 12 darab (3,5"-es) diszk fért bele. Azaz RU-onként 3 diszk volt a diszksűrűsége.

Ez a sűrűség később javult valamelyest, hiszen 3RU-ba front load technikával 16 diszket is tettek gyártók (5,33 HDD/RU), 4RU-ba már 24 is befért (6 HDD/RU), és születtek mindenféle névtelen fémfeldolgozó cégek agyrémeiből olyan termékek is, mint például ez (RSC-8ED-0Q1):

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


8RU, 40 darab diszk, azaz sűrűségben még csak nem is túl jó (5 HDD/RU), cserébe ha bedöglik benne valami, imádkozhatsz, hogy kapj hozzá cserealkatrészt.

Ami ezeket a dobozokat nézve mindig hiányzott számomra, az a harmadik (második, a szélesség ugye adott) dimenzió használata. Mindenki csak az elöltöltős mosógépre gondolt, mikor diszkdobozt tervezett, holott a szűk fürdőszobákban már évek óta a felültöltősek hódítottak.

Ez juthatott a Sun eszébe is, mikor megalkotta az X4500 (Thumper) dobozát, amely 4RU-ba elképzelhetetlen mennyiségű (48 darab) 3,5-es diszket tudott besűríteni (12 HDD/RU!).

Ezt a dobozt (és az utódját, a 4540-est) annyira megszerettem, hogy az a blog tetején is tetten érhető. Egyszerűen brutális.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sok ilyen dobozt használunk, és szeretjük őket. Mégis van velük egy kis baj, amely pont a nagy sűrűséget teszi lehetővé: a felül töltés. Ahhoz, hogy egy diszket kicseréljünk, ki kell húzni az egész dobozt a szekrényből, amely így teljes súlyával terheli a síneket, és persze húzza előre a szekrényt. Ez működik kb. a szekrény alsó harmadáig, legfeljebb a feléig, ahol még eléred, de ha feljebb is szeretnél ilyet pakolni, nem kerülheted el, hogy a be/kiszereléshez targoncát, a diszkcseréhez pedig létrát kelljen szerezned.

A többi (brand, nem a kínai fémmegmunkáló gmk) gyártó számomra érthetetlen okból eddig nem látott különösebb fantáziát a nagy sűrűségű diszkdobozokban, a Sun volt az egyetlen, amely felvette a kesztyűt, a többiek leragadtak az elöltöltős technikánál, amely a méretekből kifolyólag nem tesz lehetővé túl nagy mozgásteret.

De ez most változott, végre a HP is eszmélt, és megalkotta az MDS600-at:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 RU-ban 70 diszk, azaz 14 HDD/RU! Azt hiszem ez abszolút rekord. Ha a ma kapható 2 TB-os diszkekkel számolunk, ez 130 TiB bruttó kapacitást jelent 5RU-ban, ami nagyon durva!

Maga a diszkdoboz egy teljesen (?) új, fiókos rendszerben tárolja a diszkeket, két fiókban öt oszlopban oszloponként 7 diszket (7*5*2=70):

 

 

 

 

 

 

A diszkdobozba négy SAS IO modul tehető, amelyek a megfelelő (dual portos) SAS diszkeket így redundáns útvonalakon tudják a host számára elérhetővé tenni.

Az igazán érdekes dolog azonban a blade oldali résznél kezdődik, hiszen a HP összedobott egy SAS switchet is, amely az FC switchekhez hasonlóan a SAS targetek (itt diszkek) és initiatorok (itt blade-ek) zónázására használható.

Azaz annyi a dolgunk, hogy fogunk pld. egy C7000-es keretet, beletolunk blade-eket, meg a SAS switcheket, rádugunk ilyen MDS600-akat (a papír szerint legfeljebb hatot, valószínűleg azért ennyit, mert egy 47U-s rackben ennél több nem fér), majd a switchben eldöntjük, hogy melyik diszk melyik blade-hez tartozzon. Valahogy így:
 

Mivel a HP blade-ekben alapból csak a bennük lévő diszkek meghajtására kitalált P400i kontroller van, szükséges egy új mezzanine bedugása, amit P700m-nek hívnak:

 

és a HP jó szokása szerint a régi Smart Array vonalat követi (azaz kompatibilis a (c)ciss driverrel, legfeljebb egy új PCI ID-t kell felvennünk).

Mint az fent látszik, a kontrollertől a diszkekig teljesen redundáns adatutak használhatók, az azonban egyelőre nem világos, hogy a DP SAS diszkek multipath elérését a kontroller firmware-e önmagától megoldja-e, vagy kell hozzá valami extra mágia (pld. OS support).

A bejegyzés trackback címe:

https://suckit.blog.hu/api/trackback/id/tr851233736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efpe · http://efpe.hu 2009.07.08. 11:42:57

Gratula. Korrekt cikk, korrekt blog. Subscribe.

egeresz 2009.08.05. 14:04:08

Szamoljunk. (HP only)

MDS600 5U 70 LFF disk slots = 2.384.000 FT
MSA60 2U 12 LFF disk slots = 786.450

1 LFF disk slot price MDS600 = 34057 Ft
1 LFF disk slot price MSA60 = 65537 Ft

Ha a rack unit cost = 0, akor hol eri meg jobban az MDS600, mint az MSA60?
3 shelf (maximum 36 diszk) -nel meg az MSA60 az olcsobb, afelett a MDS600. Atlagos, 15e Ft-os rack unit cost -tal szamolva ez nem valtozik. Draga (belvarosi, TCO-val szamolt), 35e Ft rack unit cost-tal szamolva csak 2 shelf eseten olcsobb a MSA60, a MDS600 mar 36 diszk eseten is olcsobb.

Azonban az MDS600 az logikailag nem egy shelf, hanem ketto (jobb, es bal oldal) mindket logikai shelfben 35 diszk. 3 darab MSA60 meg osszefuzheto egyetlen logikai shelfbe.

Konluzio: pont 36 diszk eseten varhatoan a MSA60 a jobb valasztas, 25-35 vagy leglabb 37 diszk eseten pedig az MDS600.

Hm, erdekes.

blackshepherd · http://suckit.blog.hu 2009.08.05. 14:40:21

@egeresz: a rack hely (és a hozzá kapcsolódó áram, és hűtési költség, kapacitás) nem túl sok helyen nulla, sőt, manapság ezek a leginkább korlátozó tényezők.

A blade keretbe helyezhető SAS switch-csel elég jó rugalmasságot ad, és olyan kapacitássűrűséget, amit jelenleg semmi más. És emellé nem is drága...

egeresz 2009.08.05. 15:50:06

@blackshepherd: csinaltam egy 0, 15e, 35e unit cost becslest.
A hutesi koltseg, betaplalasi koltseget ugyan szoktak rack unitra leosztani, azonban most ez irrelevans: 70 diszk nagyjabol ugyanannyit fogyaszt/diszcipal 5 unitba bezsufolva, mint 12 unitba bezsufolva.

Ilyen szemponbol a unit cost az alabbi:
gepteremkiepites (negyzetmeterrel becsulheto arak: mint ingatlan, alpadlo kiepites, tuzvedelmi rendszer) szerelvenyek arai, mint rack maga. A rack maga 15e Ft/unit. olcso gepteremben 300e Ft/negyzetmeter a negyzetmeterrel becsulheto ar, egy rack alapterulete 600x1000 mm, elotte mogotte plusz 800-800 mm hely kell(ene), vagyis egy rack 1,56 negyzetmeter ebbol ipari 47U rackra szamolva unitonkent 10e lesz. Dragabb belvarosi (ingatlanar!) vagy jobban felszerelt gepteremben lesz a hely miatti koltseg unitonkent 20e, amihez a rack sajat koltsege 15e igy jon ki a 35e.

Azt birom, amikor egy draga gepteremben bedobnak egy normal PC monitort a rackbe, egy talcara, elfoglal 12 unitot; mert sajnaljak a 270e forintot egy kihuzhato 1U monitorra. 12 unit fentebb szamolt koltsege 420e Ft.

A klimatizalasi es UPS koltseg viszont nem a hellyel, hanem a fogyasztassal mozog egyutt, mind kiepites, mind karbantartas mind uzemeltetes szempontjabol jol lehet meondani, hogy mennyi 1 kilowatt (3 ev alatt). Errol nekem fogalam sincs, soha nem tartozott hozzam :-)

jol elbeszelgetunk itt a HUP-on kivul:-)

blackshepherd · http://suckit.blog.hu 2009.08.05. 16:46:00

@egeresz: az igaz, hogy a fogyasztás és a hűtés nem a hellyel "mozog", viszont valószínűleg általában igaz lesz az a mondás, hogy három diszkdoboz három (hat) tápegységgel, külön elektronikával stb. többet fog fogyasztani, mint ugyanannyi diszket pörgető egy darab (két tápegységgel, "egy" elektronikával.
süti beállítások módosítása