Netbootos környezetben néha jól jöhet, ha a gépek kernelparamétereit finomabban is tudjuk szabályozni a /boot/loader.conf-nál, hiszen ez utóbbi -hacsak nem használunk valami okos NFS szervert, amelyik képes forrás IP alapján más-más tartalmat mutatni- minden azonos roottal rendelkező gépnél azonos.

Danny Branissnek köszönhetően az r187200-tól van lehetőség (STABLE ágon) arra, hogy DHCP-ből adjunk kernelparamétereket. Sajnos azonban ez a lehetőség alapértelmezetten ki van kapcsolva, így itt leírom hogy kell bekapcsolni, és használni.

Először is módosítani kell a fent hivatkozott bootp.c-t:
ki kell cserélnünk ezt:

#define DHCP_ENV                DHCP_ENV_NO_VENDOR

erre:

#define DHCP_ENV                DHCP_ENV_FREEBSD

Miután ezzel megvagyunk, újra kell fordítani a pxebootot (make buildworld-del ez is lefordul), majd értelemszerűen rá kell másolnunk a korábbi verzióra (oda, ahonnan TFTP-n letöltjük a bootfolyamat során).

Ezután már állítgathatjuk a kernelparamétereket, ISC DHCPd esetén például az alábbihoz hasonlóan:

subnet 192.168.178.0 netmask 255.255.255.0 {
        option subnet-mask 255.255.255.0;
        option broadcast-address 192.168.178.255;
        use-host-decl-names on;
        next-server 192.168.178.128;
        filename "pxeboot";
        group {
                option class "wsfe";
                option root-path "192.168.178.128:/imgs/wsfe/003";
                option unknown-246 "vm.kmem_size=56G";
                host wsfe0-10.web.dmz.intra {
                        hardware ethernet 00:23:7d:3c:af:5c;
                        fixed-address 192.168.178.10;
                }
                host wsfe0-16.web.dmz.intra {
                        option unknown-246 "vm.kmem_size=120G";
                        hardware ethernet 00:23:7d:3c:dc:14;
                        fixed-address 192.168.178.16;
                }

Mint az a fent hivatkozott diffben megnézhető, 246-tól 249-ig lista, míg 250-től 254-ig "kulcs=érték" formájú paramétereket adhatunk át DHCP opciókban. Az, hogy több lehetőségünk is van, azt a célt szolgálja, hogy esetlegesen használt más opciókkal ne ütközzünk.

A lista formátuma ugyanaz, az elemek pontosvesszővel vannak elválasztva, pld. "vm.kmem_size=120G;kern.ipc.nmbclusters=200000".

A hierarchikus elrendezés pedig lehetőséget ad arra, hogy egy groupnál csak egy helyen kelljen állítani a paramétereket (bár ezeket akár a loader.conf-ban is állíthatnánk), és csak azoknál a gépeknél kelljen beírni őket, amelyek valamilyen okból eltérnek a többitől (például kevesebb memória  van bennük).

 

A bejegyzés trackback címe:

https://suckit.blog.hu/api/trackback/id/tr751261379

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.